minden vizsgámnak....már ami a Gyógyszerkiadói Szakasszisztensi képzéshez tartozott..Ma voltak az utolsó megmérettetések: szóbeli és gyakorlat...Sikerült! SDG!!!!
Az utóbbi másfél-két hónapom főleg a tanulásról szólt...már nagyon elfáradtam, mert közben az élet nem állt meg körülöttem, sem a családot nem lehetett félretenni, sem a munkából nem hiányozhattam 2-3 napnál többet a vizsgák előtt...Szinte még mindig nem tudom felfogni, hogy most már ennek vége...Ma este is vacsora után biztatgatni akartam magam, hogy akkor most menjek be tanulni, de aztán leesett: nem kell már...vége...
Azért azt is megállapítottam magamban, hogy "van még mit tanulni...nincs vége, ez csak a kezdet...gyakorlat teszi az embert..." de az már megnyugtató, hogy nem kell egyszerre 4-5 tagú vizsgáztató előtt kérdésekre felelgetni; nálam a vizsgadrukk "nagy helyen jár"...
Hálás vagyok Istennek, és azoknak akik tudtak róla és imádkoztak értem...:)))
Sok bátorítást, ígéretet kaptam az Igéből is...Most megint csak az Ige jut eszembe: "Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az Ő szent nevét! Áldjad én lelkem az Urat és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről...!"
Azért is hálás vagyok, hogy a családom megértő és segítőkész volt (a maga módján mindenki...:))), kis Áron fiunk azt mondta, ma zongoraórán kétszer is tévedett a darabban, mert "annyira izgult értem..."
Most már más feladatok, másféle izgalmak várnak rám...tovább megyek...
Áldott hétvégét mindenkinek aki esetleg erre jár:))))
