Turmezei Erzsébet:Csodát virágzik a jelen (részlet) "Csodálatos!" Teveled járni, Álljon utamba gátnak bármi…. Erődnek hittel kaput tárni, és új csodákra várni jó. Mert neked új csodáid vannak. Néha észrevétlen suhannak… s nincsen látó szeme, csak annak, aki meglátja a csodát. Látó szem! Ámuló tekintet! Segíts, Uram, meglátni mindet, mint a harmattal telehintett réten csillogó cseppeket!... Csodádat körülöttem, bennem segíts boldogan észrevennem, hogy az ének ujjongva zengjen, és dicsérje irgalmadat!

2011. november 28., hétfő

Várok...

 Szeretem az adventet...pedig az ADVENT: "várakozást" jelent...és amúgy egyáltalán nem szeretek várni...
Bár, ha jól meggondolom, a várakozás izgalmának is megvan a szépsége...de akkor jobb várni, mikor tudom pontosan a várva-várt "időpontot"...
Együtt gondolom a "kis herceggel ":

Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz. [...] Ha, teszem azt, délután négykor érkezel, már három órakor elkezdek boldog lenni. Amint halad az idő, egyre boldogabb leszek. Négy órakor már izgulok és nyugtalankodom; felfedezem a boldogság árát! De ha meghatározatlan időben, bármikor jössz, sohasem fogom tudni, melyik órában öltöztessem ünneplőbe a szívemet... idézetek vége 

- Antoine de Saint-Exupéry

Hát, adventnek pont ez a lényege; hogy nem tudom mikor jön, az akit várok...

Nem véletlenül írja az ige, hogy mindig legyünk készen...

Szeretnék, igyekszem, törekszem készen lenni...

Addig is...szeretnék türelmesen, figyelmesen,tevékenyen várni...

tanulgatom: csendben, bizakodva, hittel várni mindarra amit Ő megígért.

 Várni. Várni, amikor úgy tűnik, hallgat az Ég. 
Várni a pusztában. Várni tudni 
a lélek sötét éjszakájában is.
Megtanulni a csendet, a türelmet. 
Várni teljes lélekkel, hittel.

2011. november 25., péntek

Ha

november, akkor  köd, hideg, zúzmara...bent meleg tea, pattogó tűz, fahéjas-sült-alma illat...éééés SZÜLINAP:)))
Egy-szem lányunk érkezik újabb "határkőhöz" e hétvégén, de nagyobb családunkkal ma ünnepeltünk...mintha ennek tiszteletére öltözött volna kint minden csupa "gyémánt és ezüst ruhába"...gyönyörű:)))
mint ahogy az is gyönyörű, mikor egy lány ragyogóan tisztán tud Jézus menyasszonyaként ünnepelni...:)))
nem tudom szavakban kifejezni a hálámat érte...:))) Isten különleges ajándéka ő számunkra:)))
vele együtt örülünk annak is, hogy olyan "örömöt" talál abban, amit most tanul...kislány korától mindig óvónéni szeretett volna lenni...most már megérte azt, hogy mikor gyakorlatra vitték őket az oviba, a kis drágák "Abigéj-óvónéni"nek szólítgatták...:))))
azt gondolom, csak rá kell nézni erre a képre, és nem fér hozzá kétség, hogy ennél jobb, rá-illőbb hivatást nem is választhatott volna...
Az Úr tartsa meg őt hűségben mindvégig az úton amelyre állította...:)))

2011. november 13., vasárnap

sorsforduló

"Isten útjai nem az ember útjai, és létezhetnek célok, amelyek csak idővel világosodnak meg.  " - Carolyn Jessop

 

Erre gondolok most amikor egy újabb fejezet kezdődött el az életemben...ugyanis, kerek egy hete a DEOEC Gyermekklinikán dolgozom... 

Hosszú, izgalmas de mégis szép történet... feszültségekkel és apró kis örömökkel tarkítva,  kétségek- és remények hullámain át, jutottam el ez újabb   "sorsforduló  "-hoz....

Vannak (voltak) dolgok amiket nem érte(ttem)k, de egyre inkább az a meggyőződésem, hogy Isten tudja egyedül, mi a terve velem....és Ő jobban tudja mi a jó nekem...


Az az ének jutott eszembe:

" Csak állj rá, az Ő ígéretére...most is állj csak rá...

És átélések sora jön majd feléd....átélések jönnek feléd...."

2011. november 3., csütörtök

Ülj le kicsit

 megcsodálni a világot!
„Állj meg egy-egy pillanatra, és tekintsd meg a természet apró, de tökéletes csodáit – a virágokban, a pillangókban, a madarakban. Ha Isten ennyi törődéssel teremtette ezeket, akkor bizonyára legalább ennyire törődik veled is."

Csukás István :Ülj le mellém

Ülj le mellém és nézzük együtt az utat mely Hozzád vezetett.
Ne törődj most a kítérőkkel, én is úgy jöttem,ahogy lehetett.
Hol van már aki kérdezett,
és hol van már az a felelet,
leolvasztotta már a nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem,de most szeretem
az utat, mely Hozzád vezetett.

2011. november 2., szerda

Őszi kavalkád...

 színek...hangok...illatok...
igenis, van "illata" az őszi erdőnek...
a fák lehulló leveleinek zizegése pedig olyan kellemes, halk "zene" ami semmivel sem hasonlítható össze...
a színek önmagukért beszélnek...

 a legnagyobb "művész" Alkotása:)))

 "erdőn áttör a fénysugár...sötét helyre is eltalál...Téged dicsér, Uram...  "
" Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled?  " ( Petőfi )

 "párban" szép....:)))
 az "apróságokkal" csak még szebb...színesebb...:)))

 tüzes "napgolyó"...

 "kicsiny fűszálban, óriási tölgyben, dicső kezed nyomát szemlélteted..."
 "Isten-alkotta " sziklakert...:)

 "Nagy Istenem, ha nézem e világot...."
"mit alkotott Te szent „Legyen” szavad..."
"szívem Feléd ujjong örömtele...mily NAGY vagy TE..."-ezt éneklem éppen...

 "áll még a kereszt..."
 a kereszt alatt...
csúcson...

lefelé tartunk...

 helyenként sziklás az út...

de azért bátran haladunk...

 "hintázás..." őszi avar fölött...őszi lombok alatt...

"Fák, csillagok, állatok és kövek,
szeressétek a gyermekeimet  ."...
( Szabó Lőrinc )

 lassan az alkony homálya borul a tájra...

 őszi alkony...