Bár, ha jól meggondolom, a várakozás izgalmának is megvan a szépsége...de akkor jobb várni, mikor tudom pontosan a várva-várt "időpontot"...
Együtt gondolom a "kis herceggel ":
Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz. [...] Ha, teszem azt, délután négykor érkezel, már három órakor elkezdek boldog lenni. Amint halad az idő, egyre boldogabb leszek. Négy órakor már izgulok és nyugtalankodom; felfedezem a boldogság árát! De ha meghatározatlan időben, bármikor jössz, sohasem fogom tudni, melyik órában öltöztessem ünneplőbe a szívemet...
- Antoine de Saint-Exupéry
Hát, adventnek pont ez a lényege; hogy nem tudom mikor jön, az akit várok...
Nem véletlenül írja az ige, hogy mindig legyünk készen...
Szeretnék, igyekszem, törekszem készen lenni...
Addig is...szeretnék türelmesen, figyelmesen,tevékenyen várni...
tanulgatom: csendben, bizakodva, hittel várni mindarra amit Ő megígért.
Várni. Várni, amikor úgy tűnik, hallgat az Ég.
Várni a pusztában. Várni tudni
a lélek sötét éjszakájában is.
Megtanulni a csendet, a türelmet.
Várni teljes lélekkel, hittel.