Indián-Táborban

voltunk:))))

 szabadidő:)

 Aski-a kis indiánfiú története...

 kis "indiánok":)))

 íjászkodás:)
 
ima...

 csoportban...
 

 a legkisebbel:)

 stafétajátékok:)))

tábortűzre készülve:

és a tábortűz
:

még több kép itt

Istené legyen a dicsőség mindenért:))) Áldott legyen a mi Urunk:))))

érdekes gondolat...

“Mindennél fontosabb, hogy munkánkat, hajlamainkat és életütemünket egyeztessük a természet nagy és örök ritmusával. A hold járása, a szelek fordulása, a nap forrósága, az éjszaka áramai, mindez alakítja személyes sorsunkat, keddi vagy szerdai életrendünket is: az ember hallja, nagyon messziről, az intéseket és figyelmeztetéseket, a világmindenség óvó-igazító zörejeit… Egyszerre kell élni a nappal, a holddal, a vizek áradásával, a hideggel és meleggel: soha nem ellene, mindig belesimulva a világ összhangjába, a teremtés és pusztulás teljes rendjébe. Csak azok botlanak meg az életben, akik valahogyan belülről süketek a világ hangjai iránt.
De egyszerre kell élni szívünkkel is, azzal a másik életütemmel, mely titkosabb, leplezettebb, nehezebben megismerhető, mint a világ áramlásának rendje. Akinek szíve, készséges ütemmel, nyolcvanat ver, ne akarjon maratoni versenyfutók módjára élni. Állandóan hallani kell testünk és jellemünk titkos morzejeleit, e finom és erélyes üzeneteket, melyek megszabják életed igaz mértékét. Kinek érzékeit eltompította a becsvágy, a szenvedély, nem hallja többé e hangokat. Az ilyen ember teste, lelke és a világ üteme ellen él; emberhez nem méltó módon él, tehát embertelenül bűnhődik.”
(Márai Sándor: Füves könyv – Az egyezkedésről; Arról, hogy a szívünkkel is kell élni)

Fehér virágok:)

 

FEHÉR VIRÁGOK / Vass András /

Atyám! Ez a fehér virágú fa
olyan szép,
csodájára jár minden méh,
felvidulnak a szomorú emberek
... figyelmes szemek ha rátekintenek...

Jaj, Atyám, mi lesz most?
Úgy hullanak a szirmok
Néhány nappal elébb
szilárdan állt mindegyik még,
s én azt hittem, hogy a szép
fehér virágok átfogják majd
az egész világot és illatuk
mindent betölt.
Kegyelmes Istenem, az élet hát
ennyire kegyetlen?!
Csupaszon áll most a fa,
odalett szépsége, illata.
Egyhangú ez a zöld levélruha
mellyel szánalmad rútságát betakarta...
Aztán meg a formátlan
levelek mellett, megfaragodott végű
száracskák éktelenkednek...
Talán gyümölcsöt nevelsz belőlük Atyám,
ízüktől keserű a szám...

Fiam, most hallgass rám:
Elhozom majd a forró nyarat,
a vihart, mely téged porig aláz,
a hirtelen haragú zuhogó záport,
és jégesőt is bocsájtok rád...
Majd ismét gyönyörű színekbe öltözöl
S ágaid az édes terhek súlya alatt
egyedül felém-mutatóan
mélyen meghajlanak...
S minden melletted elmenőt
érett gyümölcsök illata üdvözöl...

Atyám! A virágokat többé nem siratom,
Neked mindent újból átadok:
LEGYEN MINDEN AHOGY AKAROD!

 

vééégre...tavasz:))))

A tavasz nem csak önmagában szép, nem csak önmagáért szereted. (...) A tavaszban ugyanis már ott van a nyár ígérete. A ragyogó napsütésé, a melegé, az életé. Még nincs nyár, de már tudod, hogy jön, hogy az következik. Így a boldog várakozás ideje is a tavasz. És így kétszeresen szép.
 De van egy még szebb tavasz. Ami a szívedben, a lelkedben ébred. És ez a tavasz a legszebb, a legfontosabb. Mert ha a szívedben, a lelkedben tavasz él, akkor az ablakon túl lehet tél, lehet vihar, lehet bármi... ha kinézel, te csak virágzó magnóliát, nyíló virágokat, repdeső katicákat, csörgedező patakot látsz. Mert a lelkedből látod. A tavaszt. Szíved tavaszát.

Csitáry-Hock Tamás

Te mit lépnél....?!

Te mit lépnél a helyemben?

Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem.

Zsoltárok 32:8

Papa, te mit lépnél a helyemben? - tetted fel unos-untalan a kérdést, mikor már hosszú percek óta meredten nézted a sötét és világos bábúkat a táblán. De a sakkjátszmát így sem tudtad soha megnyerni, annak ellenére, hogy Ő segített. Ő mindig segített. Már az első szokásos kezdő lépésed után érezted, a királyod veszélyben forog, és végül rájöttél, hogy te és a sakk, az két egymástól hihetetlen távolságra lévő világ. Ő ránézett a táblára, és látta szinte a játék lefolyását, miközben te azt sem érezted, mit fogsz lépni ott és abban a pillanatban. És valószínűleg még rövidebb lett volna bábuid haláltusája, ha nem teszed fel a mentő kérdéseket. 

Most pedig nosztalgikusan visszasírod azokat az időket, amikor még megmondhatta valaki, hogy mit lépne a helyedben. Amikor nem neked kellett egyedül döntened fehér és fekete, a ló vagy a bástya elmozdítása, igen vagy nem, menni vagy maradni, jó és rossz között. Néha visszanézel a magad mögött hagyott útra, és újragondolva annyiszor döntenél másként, jobban, értelmesebben. De sokszor az adott pillanatban nincs meg a döntéshez kellő mértékű és minőségű bölcsességed, és Éden almájának ízével a szádban nem tudhatod, mi a jó és mi a rossz. 

Isten ma reggel feléd nyújtja gyermekkorod mentőövét, és szeretné megmutatni, mit lépne a helyedben. Szeretne bölcsességet adni neked, ha elfogadod, és szeretné bekötözni a fejeden lévő sérüléseket, amik a legutóbbi koppanásból valók, amikor teljes erődből rohantál neki a falnak. Egy közös utat, kalandot ígér neked, melynek során megtanulsz végre igazán dönteni jó és rossz között. Tanácsot, vezetést, bölcsességet ajánl fel neked, csak el kell fogadnod. 

Hát nézz reménnyel szívedben az előtted lévő kérdőjelek felé, és fogadd el Istent útitársadnak! Fogadd el feléd nyújtott jobbját, és járj vele a mindennapok labirintusában! 

Te szoktál erre rácsodálkozni?!

Üzenet mára innen:

Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük őt, mert eljött a Bárány menyegzője,
felkészült menyasszonya. (Jelenések 19.7)

Nem csak apró, hanem nagy csodák is vannak. S ezeket is észre kell vennünk.
Minden évben több felekezet él a Teremtés Hete programsorozatokkal, melynek
ez évi címe: A Teremtés Hét Csodája. Igen, mert csoda a teremtés, Isten keze
munkája, annak minden aprólékosságával, kidolgozott életet adó, életet
tápláló elemeivel, melyekben átélhetjük: "Áldott az Úr, napról napra
gondoskodik rólunk szabadításunk Istene." (Zsoltár 68.20) Ez a napról napra
való megtartatás is bizony nem más, mint egy hatalmas csodatétele Istennek!
Apró csodák egymásutánisága, de belőle gyöngysorként fűzhetőek fel azok az
isteni jelek a szemünk előtt, melyek a csodás Teremtőre és Gondviselő
Istenünkre irányítják figyelmünket.
Te szoktál erre rácsodálkozni? (Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

Éljünk mindig úgy, ahogy a miniatűrfestők festenek, kik minden ecsetvonásra
és a legkisebb árnyékolásra nagy gondot fordítanak. (Spurgeon) 

szeretettel osztom meg

Mariettától ( ellátogathatsz a blogjára...sok szépet találsz:)))

 

JÓKÍVÁNSÁG

Hogy minden szenvedés elkerüljön, 

hogy a jövőben utaidat csak 

rózsák szegélyezzék és 

soha keserű könnyet ne hullass, 

soha fájdalmat ne érezz:

Nem, én nem ezt kívánom neked.

Mert vajon megtisztulhat-e a szív könnyek nélkül, 

és lehet-e érett, mely nem szenvedett?

Én inkább azt kívánom neked mindezek helyett: 

hogy életed boldog napjainak szép emlékét 

szívedben mindig hálával őrizzed meg.

Hogy bátran helytállj megpróbáltatásaidban, 

amikor a kereszt keményen nyomja válladat, 

amikor a csúcs, melyet magad elé tűztél 

számodra elérhetetlennek tűnő ködbe vész.

Hogy minden adomány, mellyel Isten megajándékozott, 

az évek során benned egyre növekedjék és 

segítsen, hogy akiket szeretsz, azoknak a szívét 

örvendezõvé tedd.

hogy mindig legyen egy jó barátod, 

Aki érdemes barátságodra, 

aki bízik benned akkor is, 

ha erőd és tisztánlátásod cserben hagy. 

Hogy a viharokban megálld a helyed, 

és mindig Isten közelében lehess!

/áldás Írországból/