24. megérkezett:))))

23.

De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

22.

21.

 Tegnap este Pintér Béla Koncerten voltunk:)  

Jó volt együtt:) énekelni sok ismerős éneket...Most egyet töltök ide fel, ami ma is bennem van....

1.                  Kicsi gyermekként úgy vártuk a karácsonyt,

A sok ajándékot, amit kaptunk,

S nem értettük igazán, hogy a legszebb ajándékot

Egy gyermek hozta el ezen az éjszakán.

Refr.: Érettünk áldozta életét, érettünk hordta súlyos keresztjét,

Ő od’adott mindent, mit adni tudott, az embernek célt mutatott.

2.                  Hogy az évek teltek jobban értettük,

Hogy mit jelent nekünk ez az ajándék,

Hogy az Isten Fia szenvedett és megfeszíttetett,

Mert szeretett, mert szeretett. Refr.

Most már értem én is miért élek, már nem félek, átadom egész életem,

A szavak az ajkamon, örömöm, bánatom, mindenem az Övé! Az Övé!

Hisz érettem áldozta életét! Érettem hordta súlyos keresztjét,

Ő od’adott mindent, mit adni tudott, és nekem is célt mutatott!

Nekem is célt mutatott!

20.

Adventi Ráhangoló Szent-Gály Katával 

Adventi gondolatok – te mit viszel ajándékul? 

Több jó van bennünk, mint amennyit mások észrevesznek,
de több rossz is, mint amennyit magunk tudunk magunkról.
 Akkor lesz boldog karácsonyod,
 ha Jézust nemcsak testvéreidben ajándékozod meg,
 hanem önmagadban is.

19.

Adventi Ráhangoló Szent-Gály Katával 

Adventi gondolatok – a szeretetről

 A jászolban fekvő Gyermekben Istent látni, és elfogadni a Kenyér és Bor színeváltozását csak az képes,
 aki tud hinni a szeretetben. 

18.

Adventi Ráhangoló Szent-Gály Katával


Adventi gondolatok – ráhagyatkozás 

Ne félj, ha Isten keresztülhúzza terveidet: 
csak a tieidet húzza keresztül, de nem az övéit. 

17.

 

Adventi Ráhangoló Szent-Gály Katával

 

  Adventi Gondolatok - Útra kelni

A betlehemi csillagot sokan látták az égen, 
de mit használt azoknak, 
akik nem mentek utána? 

Ott van a kereszt templomainkon is, 

de mit használ azoknak, 
akik fel sem figyelnek rá?

16.

 Adventi Ráhangoló gondolatok Szent-Gály Katával

Adventi gondolatok – szívünk mélye 

A fény mindig lehet egy kicsit fényesebb,
a szeretet nagyobb,
 az imádás mélyebb,
 s az allelujánk is mindig növekedhet
hangzásban és belső tartalomban.

15.

 Adventi Ráhangoló gondolatok Szent-Gály Katával

Adventi gondolatok – a forgatag 

Bárhova megyünk,
ne hagyjuk otthon keresztény felfogásunkat!

14.

Adventi Ráhangoló Szent-Gály Katával









Adventi gondolatok – az ajándék

Ha ajándékot adsz:
add a szíveddel,
nehogy a kinyújtott kéz ott maradjon
viszonzást várni.

13.

Csodálatos Koncerten vehettünk részt az este a "Baptista Szimfonikusok" jóvoltából..
Felemelő, elgondolkodtató, szivet-lelket megújitó, kedves alkalom...igen: "...a zene az kell...."!!!!

„Van valami végtelenül csodálatos a zenében. A szavak is bámulatra méltóak, de a zene még náluk is csodálatosabb. Nem úgy hat a gondolatainkra, ahogyan a szavak teszik; egyenesen a szívünket és szellemünket szólítja meg, lelkünk legbelső magját és gyökerét. A zene megnyugtató és egyszerre felkavaró; nemes érzelmeket ébreszt; könnyekké olvaszt bennünket, nem is értjük miképp. Magában álló nyelvezet, a maga módján éppoly tökéletes, mint a szavak, a beszéd, és épp oly fenséges, épp oly áldott…”

CHARLES KINGSLEY

12.

Adventi ráhangoló gondolatok Szent-Gály Katával




Adventi gondolatok – az imádság
"Nincs az a mélység,
melyben Isten
észre ne venné
összekulcsolt kezünket,
és nincs az a lárma,
melyből ő
ki ne hallaná kereső
szavunkat!"...

11.

Könyvmolyok szerint a világ.

Csendes az Advent, várakozunk,
Csendes az Advent, vágyakozunk,
Kicsit elmerülünk, kicsit belülről nézzük magunk,
Kik is vagyunk mi, lényünkből másnak mit adhatunk,

Mert bizony adni kell, adni folyton,
Minden jótett csillaggá válik az égbolton,
Aztán este gyönyörködi bennük,
Emlékezni, elmélkedni, jótettünk ragyog bennük,

Csendes az Advent, gyülekeznek az égen a csillagok,
Így szép az Advent:
Te adhatsz,
Ő adhat,
Mi adhatunk,
Mindannyian, bizony mindannyian:
Valakinek Angyala Vagyunk.

Bedő Gábor

Kellemes időtöltést kívánok nektek 

10.

Adventi ima

Látod Istenem milyen esendő vagyok?

Ha  nagyjából rendben mennek a dolgaim, sokszor elfelejtek beszélgetni Veled.

Bezzeg, ha fáj, szorít, sajog, ha kényszerít valami ott belül, rögtön kicsúszik a számon,

szinte észrevétlenül: Istenem, add, hogy…

Haragszol ilyenkor rám?

Kérlek, bocsásd meg ezt a vétkemet is!

Bocsáss meg, hisz most is kérni szeretnék. Nemcsak magamnak, hanem másoknak is. Nekünk, akik eszeveszett tempóban száguldozunk az adventi fényekkel ékesített utcákon, böngésszük a karácsonyi katalógusokat, hogy mit milyen hitelből lehet megvásárolni, hogy gazdagabb legyen az ünnepünk.

Bármilyen régimódian hangzik, adj vissza nekünk a dió és alma öröméből egy kicsit!

Add, hogy boldogan tudjunk gyönyörködni a gyerekeink álomittas szuszogásában, add, hogy tudjunk nevetni és merjünk sírni, ha úgy esik jól. Hogy néha meg tudjunk tisztulni egy nagy zokogásban, és ne szégyelljük, hogy nemcsak csörtető, sikerorientált, manipulált géplények vagyunk, hanem érző, sérülékeny, törékeny emberek, akik kapnak elég sebet földi pályafutásuk során.

Uram, add, hogy meg tudjunk gyógyulni bajainkból!

Add, hogy érezzük, mikor érdemes tíz körömmel kapaszkodni, és mikor kell elengedni.

Add, hogy ha elengedtünk valamit, ami fontos volt, kibírjuk a veszteség fájdalmát – ember módon, emberien. Szabadíts meg minket a gyűlölettől, bosszúvágytól, ellenségeskedéstől, acsarkodástól!

Add, hogy higgyünk egymásnak, egymásban,

Add, hogy mosolyogjunk a csend hallatán, hogy találjuk meg minden napban az ünnepünket.

Add, hogy gyakran kezdjük így a Veled való beszélgetést:

köszönöm Istenem!

Bocsásd meg a vétkeinket,

és add, hogy magunknak is megbocsássuk tévedéseinkért.

Adj békét, mindnyájunknak, Uram!

ÁMEN!

9.

Ma egy képeslapot kaptam, egy nagyon kedves üzenettel:)
Ezt szeretném megosztani:
"Merj örülni az apróságoknak és hagyd, hogy az olyan egyszerű dolgok is mosolyt csaljanak az arcodra, mint ez a képeslap. Élj meg minden pillanatot, hagyd, hogy szeressenek és te is szeress viszont másokat. Nem kívánunk mást, csak azt, hogy légy boldog, mindig tartsd meg a lelkesedésedet és történjék bármi, várd optimistán a holnapot.Őrizd meg az ünnepek meghitt hangulatát és add át ezt az érzést minden ismerősödnek...":)))

8.

Vers mára:

 Füle Lajos: Karácsony jön

Karácsony jön, s én újra hírt adok
magunkról: Ím várjuk a Gyermeket!
Színesednek a szürke hétköznapok,
fényesednek a rozsdállt életek.
Karácsony jön, emléke megkerül
szívünk sötét egén és felragyog.
Akarsz-e fényt? Keresd csak ott belül,
és megleled te is a csillagot.
Nézz rá, s kövesd! Az élet csillaga,
Hozzá egész valóddal van közöd.
Megszületett! A Mindenség maga
hódol Neki... Megváltód szent, örök.

7.

Üzenet mára innen: Reggeli dicséret

Isten tervez veled!

„Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni - talán nem tudjátok? Már készítem az utat a pusztában, a sivatagban folyókat fakasztok.”

Ézsaiás próféta könyve 43:19

Így év vége közeledtével, az ünnep egyre magával ragadóbb keserédes hangulatában érzed a késztetést a számvetésre. Mi is történt veled, mit hagytál magad mögött, milyen tapasztalatokon mentél keresztül? Pozitív vagy negatív a mérleg? Milyen nehézségeket éltél meg, milyen örömök tették elviselhetőbbé a szürke hétköznapokat? A korán nyugvó nap borongós homályában talán kételkedsz a jövő szépségében is, hiszen annyiszor megtapasztaltad már, hogy nem volt jobb az új év sem az előzőnél. 

Isten egy különleges üzenetet tartogatott neked mára, válaszolva ki nem mondott gondolataidra. Ő számol veled, számít rád, és egy különleges tervet készített számodra! Valami újat, valami egyedit. Valami jót, ebben biztos lehetsz. Életet, melyben utat váj neked a leglehetetlenebb helyzetekben is. Küzdelmet, melyben Ő viseli gondodat. Kalandot, ami soha nem lesz unalmas, és aminek minden percét Vele élheted meg. 

Hidd el, valami készül, valamit készít Neked, és ez lesz számodra a legjobb. Nem mondom, hogy teljesül minden vágyad, nem mondom, hogy úgy fordul majd az életed, ahogy te azt már réges-régen eltervezted. Nem mondom, hogy csupa móka lesz és kacagás, de azt igen, hogy megéri! Isten kezében, a legjobb helyen leszel, és az Ő akarata számodra a tökéletes út. 

Ne feledd, Ő cselekszik! Nem bízza a véletlenre, mert különösen fontos vagy számára. Ha vannak is olyanok, akik megszakították veled az elmúlt évben a kapcsolatot, akik már nem gondolnak, nem terveznek veled, Isten nincs közöttük. Ő számít rád. A legjobbat készíti számodra. Hát kapaszkodj hittel az Ő kezébe, és állj készen, mert a kaland folytatódik! 

6.

Ma erre dobbant rá a szívem:

5.

Kegyelem...ez a szó jutott ma először eszembe...
Minden advent : KEGYELEM...
Szép volt a tavalyi advent...de most lehet még szebb...Még TÖBB Belőle, és még KEVESEBB belőlem...Külsőségekből csak épp jelképesen, de úgy betöltekezni Vele, hogy túlcsorduljon..."Neki növekedni kell, nekem pedig alászállanom..." Tanulom...igyekszem...itt vagyok..a "lábainál" mint Mária...figyelek, hallgatom, imádkozom....

4.

Kicsit Mamka  kérdésére is válaszolva...

Egy régebbi karácsonyunk jut eszembe...

Maximalizmusomból eredendően akkor éreztem jól magam egy ünnepen, ha lehetőleg minden rendben volt: sütve, főzve, takarítva, ablakok mind megpucolva, ajándék mindenkinek szépen elkészítve, lakás feldíszítve, közben gyermekklubban, karácsonyi programmal készülve, színdarabok precízen betanítva-előadva...mindez munka és két (majd három) gyermek mellett...Általában sikerült is mindennel elkészülni, csak éppen egy baj volt: legtöbbször szentestén, a karácsonyfa mellett, miközben a gyerekek örömmel  szedegették elő az ajándékokat, egy fáradt, fásult anya-arcot láttak, nem éppen ünnepi hangulatban...
Aztán egyik karácsonyon, nem sikerült minden ablakot megpucolni ( 11 rend ablakunk volt akkori házunkon ), de elhatároztam, hogy nem fogok ezen rágódni, ünnepelni akarok...miközben a gyerekek kipróbálták új játékaikat, amit épp kicsomagoltak...én is beleolvastam ajándék-könyvembe, és ez a vers került elém...

 Kézen fogtam, s követtem              

Ma nem mosogattam, nem én,
S nem ágyaztam be,
Kézen fogtam, s követtem,
Merre kiváncsi lépte vezetett.
Felfedezőútra mentünk,
Kisfiam és én...
Körülnézni a világban
Kék-e még a nyári ég.

Átgázoltunk a patakon,
Átvágtunk az erdőn....
Ma nem söpörtem ki a konyhát,
De élményünk volt elegendő.
Találtunk egy napos tisztást,
És most már tudja kisfiam,
 Hol van Nyuszi anyu fészke,
S a kisnyúl mitől riad.
 Láttunk vörösbegyfiókát enni,
Szétnéztünk a hegytetőn,
Felhőbárány futott az égen,
Nárciszt téptünk a mezőn.
 
Hogy nem végeztem házimunkát,
S a polcot le nem poroltam,
A következő húsz évben
Nem megy híre biztosan,
De hogy segítettem a fiamnak,
Nemesítve az emberiség útját,
A következő húsz évben
Az egész világon megtudják!

Azon-nyomban felolvastam hangosan is a verset, családom előtt, s akkor az én kis (nagy)fiam azt mondta: "neked sem fogja emlegetni senki 20 év múlva, hogy nem voltak megpucolva az ablakok ezen a karácsonyon..."...Fátyolos szemekkel, akkor döntöttem el talán igazán, hogy ezután még inkább, tudatosan törekedni fogok a fontossági sorrendre, egyensúlyra mindenben...és azóta sokszor nem voltak tisztára suvickolva az ablakaim karácsonyra...vagy előtte egy hónappal, vagy utána...mikor-hogy sikerült...a lényeg: az együtt töltött idő...erre szeretnék most is törekedni...

3.

 Ma ezt szeretném megosztani:) 

Könyvmolyok szerint a világ

Szabó Magda írónő megszívlelendő gondolata a reggeli kávé mellé

"Emlékezz mindenre, aminek örültél, ami jó volt, emlékezz arra, amit érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak, és azokra, akik segítettek abban, hogy elmúljanak. Emlékezz arra, hogy segíteni kell azokon, akik rászorulnak. Emlékezz arra, hogy önzetlen légy, fáradhatatlan, becsületes, igazmondó és önfeláldozó.(...) Emlékezz arra, hogy mi a jó, és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned, ártanod soha." 

2.

Sok a beteg gyermek...és sokszor a fejfájása, hasfájása, szúró mellkasi fájdalma mögött a lelke fáj tulajdonképpen...Olyan sokszor nem tudok úgy segíteni ahogy szeretnék...Olyan jó, ha néha egy kis "gyertyalángnyi" hitet, reményt tovább tudok nekik adni...amikor meglátom a könnycseppet a szemükben, úgy érzem: sikerült...de vajon meddig ég, lobog bennük?!...van-e aki tovább óvja a lángot?!...kellenek a "lángokat hordozó kezek"!!!!
Szeretnék itt a helyemen ilyen "gyertya-hordozó kéz" lenni...nem csak adventben...

HA SZEMBE JÖN

Ádvent idején szembe jön velünk
földi vándornak öltözötten
ünnep-várásunk országútján,
lélek-terhelő nagy ködökben…

Gyertya kell! – Égő, tiszta lángú,
szív-didergető éjszakába,
hogy meg ne csalja virrasztásunk
neon-reklámok tarkasága.

Gyertya kell! – Égő, szelíd lángú,
és kéz, amely magasra tartja,
és… egy másik aki segítsen,
ha annak elfárad a karja!

Gyertya kell! – Sok kis égő gyertya,
És lángokat hordozó kezek,
hogy amikor szembe jön velünk,
el ne kerüljük Őt, emberek!
Lukátsi Vilma

Csend...Rá-hangolódás....1.

Csend volt itt a blogon ... néha azért mert csend volt a szívemben is, ... máskor azért mert épp túl nagy volt a zaj körülöttem, és nem tudtam eléggé elcsendesedni...
Most viszont, advent idején, kifejezetten kívánok kicsit csendben lenni...
Minden napban megtalálni a CSENDet, amiben még jobban meghallom az Ő hangját...annál inkább, mert ilyenkor a "nagyvárosi forgatagban" , az "ünnepi lázban"...talán még nehezebb megtalálni erre az időt...Pedig ahhoz, hogy megfelelő méltósággal tudjuk köszönteni az Ünnepeltet, készülni kell...vagy inkább mindennap készen lenni...mert nem csak Karácsonykor lesz itt velünk; mindennap itt van, itt lesz...szeretnék mindennap találkozni vele a CSENDben, és még véletlenül sem elszalasztani az alkalmat a nagy "ünnepváró készülődésben"...hogy Rá figyeljek...
Lehet, hogy itt a blogon inkább versek-ben fogok elcsendesedni...Rá-hangolódni...
Mai versem: