Úgy tűnik

mintha nálunk a húsvétnál megállt volna az élet...:) pedig egyáltalán nem így van, nagyonis zajlik...ezért nem jut időm írni...
Sokszor úgy tűnik, hogy tulajdonképpen semmi különleges nincs abban ami velünk, körülöttünk történik...egyszerűen az élet ilyen kis hétköznapi rutinokból áll...de én mégis rácsodálkozom ilyen-olyan kis apróságokra, amik lehet másoknak nem mondanak semmit, én viszont eltűnődöm felettük...Különleges csoda számomra minden kis bimbó nyílása, a rügyfakadás is...de az olyan kis "véletlenek" is, amik tudom, hogy nem véletlenek...
Mert, amikor a kisfiamnak nyílt napja van, és én is elmehetek egy órára...az pedig pont hittanóra...azon a hittanórán pedig pont egy olyan üzenetet kapok, amire épp akkor van szükségem-és egybevág a vasárnapi üzenettel...és a kisfiam is megjegyzi otthon, hogy "ugye anyukám, ez most pont nekünk szólt, ez az üzenet..."...ez nem véletlen, ez csoda...vagy inkább a legtermészetesebb, hogy Isten mindig tudja a szükségeinket és szól hozzánk, megfelelő időben, megfelelő szavakkal...
Az élet szerintem sok ilyen kis "természetes-csodából" áll...és ettől SZÉP...akkor is, ha vannak gondjaink...sőt pont azért; mert ha nem lennének gondjaink, nem élnénk át hasonlókat...

Szép napokat mindenkinek:)