-először is, idén történt meg először,hogy nem festettünk piros-tojást...nem volt ez így előre eltervezve, csak így jött ki a lépés, pedig a tojásfesték is megvolt-a tojás is...szombaton már nem jutott rá idő, azután pedig nemigen hiányolta senki és így elmaradt...ettől függetlenül, az ünnep-ünnep maradt...
-kicsit többet jöttünk-mentünk a nagyobb családunk tagjaival is együtt lenni...
-Áronunk ott is maradt két napot mamánál "címszó" alatt- inkább az uncsitesóknál...nekünk hiányzott:(
a nagypénteki események jobban átjártak és így a húsvéti üzenet is örömteljesebbé vállt...
-meg lehet, meg kell újulni...
-ma pedig míg a fiatalok énekeivel ráhangolódtunk az ige meghallgatására jó volt átélni amint a Békesség néktek köszöntésével újra megáll köztünk:)
A feltámasztott Jézussal való találkozás nem merül ki az egymásnak való örvendezésben. Jézus megismétli minden jót és üdvösséget ígérő szavát: „Békesség néktek!” - amely békességet jelent Istennel, egymással és környezetükkel. Krisztus békességet szerzett a kereszten kiontott vére által. „Őáltala békéltessen meg mindent Magával, békességet szerezvén keresztjének vére által…” Ha Istennek elég Krisztus vére arra, hogy megbékéljen, legyen elég nekem is! Aztán jöhetnek külső nyomorúságok, gonosz, ellenséges emberek is. Ekkor is csak a hit segít, a bizalom Őbenne és ígéreteiben: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” Mert Ő mondta: „Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled!” Azért bízvást mondjuk: „Az Úr az én segítségem, nem félek. Ember mit árthat nekem?”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése