Szüretelni

hívtak kedves barátaink jónéhányunkat...Élmény volt:)) leszámítva, hogy reggel elég jó hideg volt, de aztán kisütött a nap és belemelegettünk a munkába...:)))
Miközben szedtem az "óriás" szőlőfürtöket és gyönyörködtem benne, hogy Isten milyen finom, csodás termést tud(ott) alkotni, eszembe jutott ez a vers:

SZŐLŐBEN

János ev. 15: 1-6.
Itt mindig vágni kell. . .
Már az oltáskor vesszőt és szemet.
Az ültetéskor hajtást, gyökeret.
És évről évre minden venyigét,
Burjánzó lombot, gyomos föld rögét.
Itt minden éles: fűrész, kapa, kés.
Szívós harc ez a szőlőmívelés.
Hogy végül szép és bő termés legyen.
Mennyi vágás! De mind értelmesen.

Míg ásom, metszem és nyesegetem,
Reád gondolok, Atyám, Istenem.
De sokszor vágsz, égi Szőlőmíves!
Ez testemnek soha nem kellemes.
De Szent Lelked újjászült engemet.
Kezdem érteni a vágást, a sebet,
Te vaktában soha nem dolgozol.
Mint bölcs gazda, azon munkálkodol,
Hogy Kriszusban beoltott életem
Ne burjánzó -, gyümölcstermő legyen.
/Győri József /

Holnap HÁLAADÓNAP nálunk...Most arra gondoltam, hogy a "metszőkésért  " is hálás akarok lenni:)))


( a fotó nem ott készült, nem volt nálam a fényképezőgép, de kb. ilyen volt az is amit mi szedtünk:)))