Turmezei Erzsébet:Csodát virágzik a jelen (részlet) "Csodálatos!" Teveled járni, Álljon utamba gátnak bármi…. Erődnek hittel kaput tárni, és új csodákra várni jó. Mert neked új csodáid vannak. Néha észrevétlen suhannak… s nincsen látó szeme, csak annak, aki meglátja a csodát. Látó szem! Ámuló tekintet! Segíts, Uram, meglátni mindet, mint a harmattal telehintett réten csillogó cseppeket!... Csodádat körülöttem, bennem segíts boldogan észrevennem, hogy az ének ujjongva zengjen, és dicsérje irgalmadat!

2011. november 2., szerda

Őszi kavalkád...

 színek...hangok...illatok...
igenis, van "illata" az őszi erdőnek...
a fák lehulló leveleinek zizegése pedig olyan kellemes, halk "zene" ami semmivel sem hasonlítható össze...
a színek önmagukért beszélnek...

 a legnagyobb "művész" Alkotása:)))

 "erdőn áttör a fénysugár...sötét helyre is eltalál...Téged dicsér, Uram...  "
" Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled?  " ( Petőfi )

 "párban" szép....:)))
 az "apróságokkal" csak még szebb...színesebb...:)))

 tüzes "napgolyó"...

 "kicsiny fűszálban, óriási tölgyben, dicső kezed nyomát szemlélteted..."
 "Isten-alkotta " sziklakert...:)

 "Nagy Istenem, ha nézem e világot...."
"mit alkotott Te szent „Legyen” szavad..."
"szívem Feléd ujjong örömtele...mily NAGY vagy TE..."-ezt éneklem éppen...

 "áll még a kereszt..."
 a kereszt alatt...
csúcson...

lefelé tartunk...

 helyenként sziklás az út...

de azért bátran haladunk...

 "hintázás..." őszi avar fölött...őszi lombok alatt...

"Fák, csillagok, állatok és kövek,
szeressétek a gyermekeimet  ."...
( Szabó Lőrinc )

 lassan az alkony homálya borul a tájra...

 őszi alkony...

1 megjegyzés: