volt a mostani ünnep egyik kérdése...
-istentelenség Lelke (közömbösség, szórakozás, vagy épp Gonosz Lélek...)
-szolgaság Lelke ( kötelességből vagy félelemből cselekszik...)
-fiúság Lelke...
„Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: „Abbá, Atya!” Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.” ( Róma 8: 14-17 )
Nem az én érdemem, hogy gyermeke lehetek...mielőtt bármit is tudtam volna Róla, már kiválasztott...és most újra hallom új életre hívó hangját...lelkemben - Lelke rezdülései új dallamokat indítnak el...új hittel, reménnyel megyek tovább...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése