igyekszem készen lenni....

 

Lassan...vagy inkább nagyonis gyorsan...pörögnek a napok,... és megint  karácsony...:)))

Örülök neki:))))...és a pörgések között, kicsit elcsendesedve hallom...érzem...a hangját...

 

 

LÉGY KÉSZ
Légy kész meghallani az Úr hangját,
Ha szólít csendes éjszakán!
És mondd, mint mondta egykor Sámuel,
Csak szólj, figyelek, Atyám!

Légy kész meghallani az ÚR hangját,
Ha lázas munkában talál.
És kér idődből csak egy fél órát,
Légy kész mondani: Itt vagyok, Atyám!

És légy csendesen, míg beszél!
Légy kész megtenni, amit kér!
Mert nemsokára jő a vég,
S nem lesz rá időd elég.
Almási Mihályné

a sűrű ködök

ezt a verset juttatták eszembe....jól esett felidézni:)

DICSÉRJE ŐT A KÖD IS! 

Minden lélek és minden létező,
hó és szélvihar, tűz és jégeső,
Dicsérjétek az Urat!

Még a köd is dicsérje szent Nevét,
ez a nyirkos szürke pára.
eloszlik majd nemsokára,
ha egyszer Isten azt mondja ELÉG!

Lelkem, dicsérd a Urat!
Ne csak a napsugarakért,
Virágos, tarka rétekért,
áldást osztó őszökért,
gazdag kijelentésekért
testvéri, meleg szívekért -
hanem a ködért is!

Lelkem, ne utáld meg a ködöket,
a botokat, a vesszőket,
a sötét, járatlan utakat!
Meglásd, tündöklőbb lesz a nap,
s túláradóbb szívemből a hála,
mikor a Mester parancsára
felszáll a köd, s világos lesz újra.

Ó, zengjed, zengd hát szívem húrja!
Köd... sok nehéz óra - ,
dicsérd az Urat.
Legyen szívem mélyebb alázatosabb!
Ködök, vigyétek végbe rendeletét,
amíg csak ő nem mondja:
,, Most már ELÉG!"

hétköznapi ünnep...

egyik nap, iskolából hazafelé jövet azt kérdezte a kisfiam:"mikor lesz megint olyan, hogy együtt teázgatunk???.."
elérkezett hát, a hűvösebb napok miatt igencsak kívánatos gyertyafényes-teázós időszak...
az ritkán jön össze, hogy mind együtt legyünk; a nagyobbaknak folyton-folyvást pörgősebb élete miatt...de azért kettecskén (legtöbbször a kisebbik fiammal...) vagy hármacskán...négyecskén...csak sikerül kicsit ünnepélyesebbé tenni az egyszerű hétköznapokat is...

 a virágcsokorhoz (őszi falevelekből ) a fészbukon láttam az ötletet:

együtt mentünk el leveleket szedegetni...

 

közben megcsodáltuk az alkonyat színeit a tó mögött...sajnos, a képen nem sok látszik belőle...

 

 ezek pedig már a lampionok fényében...hazafelé jövet...

 

a meleg tea mellett, a szívünk is átmelegedett: holnap Hálaadó nap...mi már elkezdtük:

Herjeczki Géza: MERT JÓATYÁM VAGY
hálát adni tanulok Uram

konok kétkedéseimből
köszönetre emelem arcom

mert végtelen türelemmel
végtelen szeretettel
vigyáztál balga lépéseim fölött
míg kesergéseimet
csendes hálaadás váltotta föl

mert lassan már azt is megértem
nézd Uram
hogy gyermeked vagyok
s hálára mozdul csöndesen szám
mert Jóatyám vagy
s én a Tiéd vagyok

nem tudom, más hogy van vele...

de én, mikor látom az ősz színeit, a fény és árnyék játékát az őszi napsugárban...csak dalolnék és dalolnék...dícséretet Annak, Aki Hatalmával mindezt megalkotta ilyen csodálatosan...

Igaz, hogy Szabó Lőrinc kedveséhez intézte e sorokat...de én most Mennyei Kedvesemre gondolok elsősorban...és nem utolsósorban (talán, mert már mi is "őszülünk"...) földi kedvesem felé is ilyen gondolatokat szül bennem a bágyadt természet látványa....

 

 

 

"Karod fonja nyakam köré a szél,

a napban csókod messzi tüze él,

közelebb vagy hozzám mindenkinél..."

 

 

Csodálatos Istenünk van:))))

 

S ha ez még mind nem lenne elég ok a dicsőítésre...ott vannak előttünk kegyelmének tettei bennünk, gyermekeinkben...csodálom Őt, amikor megszólal Igéje által, egy vers vagy ének által...és pont arról beszél ami épp foglalkoztat...amikor átélem, hogy nekem üzen, személyesen...nem "véletlenül"...és amikor legközelebb érzem Őt magamhoz, akkor a kísértő is megjelenik "valamivel" de tapasztalom, hogy Vele győzhetek...(néha könnyebben, máskor nehezebben...)...és azért is külön hálás vagyok, mert sokszor "felismerhettem" már, hogy mellém "szárnyatlan szárnyalókat " (értsd: angyalokat ) rendelt...ez is kegyelem:) és felfoghatatlan, meg nem érdemelt szeretetének jele:))) SDG!!!!

 

Szép őszi napokat mindenkinek:))))

vééééégre

újból együtt a család:))))

az őszülő lombokkal, a bágyadt őszi napsugárral egyszerre haza érkeztek gyermekeink is "világjáró" útjukról....már néhány napja...Nem győzök eleget HÁLÁT ADNI ISTENNEK, mert megőrizte őket minden bajtól, boldogan, élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodva jöttek haza és próbálnak visszarázódni az itteni "időszámításba"...mikor itt kelünk, ott akkor feküdtek le...most kicsit nehéz visszaszokni....de csak pár nap és megy majd minden megint a régi kerékvágásban...Nimródunknak egyszerűbb volt, nem volt választása mert már elkezdődött az egyetem...Abigél is kezdi hétfőn:)))

JÓÓÓÓ újra együtt lenni:)))) Jó volt látni, tapasztalni Isten gondviselő kegyelmét:)))

 jó, hogy újra szeptember van és nem csak a sárguló lombok pompája, az érett gyümölcsök illata, hanem a nap-mint-nap átélt csodák is hálaadásra késztetnek:)

csodálatos Istenünk van:)))))

 

bűnbánat és gyógyulás....

első iskolai nap után...mert valószínű, hogy túl jól esett az ebéd, volt este "rókázás", szédülés, rosszullét...még éjjel 2 órakor is a kis drágám a fürdőszoba és az ágy között ingázott...
aztán kb. hajnali 2,30 lehetett, mikor azt mondja:"most már meggyógyulok...nem lesz több gond, mert megbántam és megvallottam Istennek, hogy nem volt helyes azon háborogni, hogy már megint kezdődik ez a suli(!!!!)....inkább megyek iskolába, minthogy ilyen beteg legyek..."
és tényleg meggyógyult:))))
utánna békésen elaludt, olyannyira, hogy reggel sajnáltam felébreszteni és iskolába küldeni....aztán mikor megébredt, megszólalt benne a felelősségtudat, miszerint ő már teljesen jól van, vigyem már el a suliba legalább 10 órára, ha már az előző órákról lekésett...
elvittem hát, az osztályfőnöknő lelkére kötve, ha mégis gond lenne szóljon már nekem...de nem volt gond...csak miután hazajött, aludt a drága egész délután....de ma reggelre aztán tényleg jól volt....:)))

vidáman:)))

kedves:) mosolyog:) vidám:)
kedveltet:) mosolyogtat:) vidámít:) 
kedveskedek:) mosolygok:) vidám vagyok:)))

lehet, hogy mindegyik virágra illenek ezek a sorok...de talán a napraforgókra legjobban:)))

"mily szépek a természet virági
földi éltünk ajándékai
illatjukat szét szórják a légben,
derűt hoznak létre szívünkben...

Jézus e kedves virág
Ki rád szórja illatát
Hozzá jöjj, szíved add át,
fogadd az Ő szent szavát,
vidd szét az Ő illatát..."

ezért érdemes

volt dolgozni vele:

                                       910gr:)

na nem mind ilyen...de ezt a hármat úgy gondoltam, érdemes megörökíteni...2300gr:)))

egy tőn volt mindhárom, s még egy kicsi van rajta...a többi töveken azért több paradicsom van, csak kisebbek (mondjuk azok közt is van azért 300-400gr-os)

készült is paradicsomlé...nem csak ennyi...:)):)

szóval...ezek töltik ki az időmet...a menyegzők, táborok, kisebb-nagyobb kiruccanások s munkahely mellett...nem unatkozom...
sőt, azt mondom:az élet csupa HAWAII: