Turmezei Erzsébet:Csodát virágzik a jelen (részlet) "Csodálatos!" Teveled járni, Álljon utamba gátnak bármi…. Erődnek hittel kaput tárni, és új csodákra várni jó. Mert neked új csodáid vannak. Néha észrevétlen suhannak… s nincsen látó szeme, csak annak, aki meglátja a csodát. Látó szem! Ámuló tekintet! Segíts, Uram, meglátni mindet, mint a harmattal telehintett réten csillogó cseppeket!... Csodádat körülöttem, bennem segíts boldogan észrevennem, hogy az ének ujjongva zengjen, és dicsérje irgalmadat!

2010. február 22., hétfő

Íme a kép


amit ígértem jutalmul mindazoknak akik megfejtették a talányt:)
Ezt Áron küldte át nekem emailben:)
Biztos, hogy az Áron köszöntésének is, meg az Abigél számjegy-cseréjének, köze van ahhoz, hogy mikor kedves sógornőm(édes húgom:) elkezdte gyöngyszemekből fűzögetni a számjegyeket az Áron szülinapján, azt mondtam, az én számjegyeimet már nem kell fűzögetni, mert az már kicsit sok az az "annyi"...hát megkaptam:)))
Azért annyinak úgysem érzem magam amennyi vagyok, de már azért annyi sem szeretnék lenni amennyit a tortán mutat...:)
Jól van ez így, ahogy van...és hála legyen az Úrnak MINDENÉRT!!!!
Bejegyezte: dátum:

2 megjegyzés:

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)