"Az én szavam, tán nem hallja senki, de nekem is van mit megköszönni..."
Mert az elmúlt héten is volt bőven alkalmam látni, hallani, elmélkedni...iskolai Karácsonyi Kórusfesztiválon, kismama-körben, imacsoportban, Gospel Karácsonyi Koncerten, Karácsonyi Istentiszteleteken úgy a Református Nagytemplomban (mert kisfiunk Iskolájában ez minden évben természetes, hogy Karácsonyi Istentisztelet van a szünidő előtt...) mint a mi Imaházunkban, Karácsonyi Klubban-a sérült gyermekekkel...
Sajnos a fényképezőgépünk elromlott, így ez a néhány kép is csak mobiltelefonos minőségű...de semmilyen kép nem tudná visszaadni azokat a hatásokat, élményeket, gondolatébresztő üzeneteket amiket az elmúlt héten kaptam...talán sok is volt így egyszerre...elraktároztam magamban és szeretnék tovább elmélkedni rajtuk míg sütök-főzök, készülődök az ünnepre...
Ezek a legsötétebb napok, amiket most élünk...későn virrad, már fél négykor sötétedik...nem véletlen, hogy karácsony a legsötétebb napokon van...hogy "...a sötétben világosság ragyogjon..."Olyan jól esett a Mai Igében olvasni:
Richard Exley mondta: „Ha gyakran jöttünk Istenhez a napfényben, akkor remegő lábaink meg fogják találni az ismerős ösvényt a legsötétebb éjszakában is, mert már a második természetünkké vált az, hogy Hozzá megyünk.” Alábbi fotókon különböző hangszereken szólalnak meg a dallamok...fuvola, zongora, harang...A világtalálkozón hallottam először a harangkórust és már akkor elbűvölt...ha jól megnézitek az alsó képet, Áron jobb oldalán látható az igazi Harangkórus Karmesternőjének az arca (ő is itt volt vasárnap az imaházban, ő segített a kis óvónéninek betanítani ezeket a gyerekeket "csengettyűzni"...)
Számomra megható, elbűvölően gyönyörű és csodálatos volt hallgatni őket...bár voltak benne mellé-csengettyűzések...de aranyosak voltak...
Azt gondolná az ember, hogy ezekkel a harangokkal a legkönnyebb játszani, hisz egy-egy hangot kell csak beleütni...de ha nincs meg az egymásra figyelés, ha nem "pont akkor" harangoz bele amikor kell, akkor nem lesz meg az összhang...azt hiszem karácsony előtt nem árt erre is odafigyelni, azt hiszem, mi feleségek, édesanyák is ilyen pontosan, odaillően kell minden "hangot" oda-harangozzunk a helyére, hogy az összhang jó legyen az ünnepen...
És végül, de nem utolsó sorban, hadd idézzek egyik igehirdetésből: " Légy csendben és várj az Úrra..." Ez a mondat volt a lényege...
Ifjú éveimből jött elő újra az emlék: az a kis történet, amit jelenet formájában is többször előadtunk már Hunyadon is Székelyudvarhelyen is- Ha nem jöttem volna...ha nem jött volna el, nem lenne karácsony, karácsonyfa, karácsonyi fények...még talán templom sem, és a Biblia is csak félig lenne megírva...De eljött és van karácsony...és lehet találkozni Vele...de ehhez csendben kell lenni...Lehet a mai rohanó világban, a sok külső zaj ellenére is megtalálni a csendet?! Erről beszélgettünk az imacsoportban...igen, lehet, és KELL...
És felteszem az éneket is ami erről a csendről szól...bár többféle szöveg-változat is létezik, most ezt találtam:
Uram, a csendet vágyom én,Csendet a szívem legmélyén,
Nem vágyom én hírt és nevet,
Nem mondok már igent, s nemet.
Mély bennső csendre vágyom én,
Mély bennső csendre vágyom én!
Kell, hogy szívemben csend legyen,
Bármilyen nagy az örömem.
A szív úgy fél, a szív úgy fáj,
Ne ejtsen szót, panaszt a száj!
S bármilyen nagy a félelem,
Kell, hogy szívemben csend legyen.
Atyám, segíts ily csendre el,
Aranynak próba-tűz jövel!
Atyám, tisztíts meg teljesen,
Míg fényed bennem megjelen!
Atyám, tisztíts meg teljesen,
Míg fényed bennem megjelen!
Hála, hogy bennem csend lehet,
Nagy boldogság, hogy Ő vezet.
Vele szívemben béke él,
S csendben az útam mennybe ér.
Hála a csend enyém lehet!
Atyám, vezérelj engemet!
Áldott Ünnepet Mindenkinek!!!





köszi...olyan szépen összefoglatad!Jó volt olvasni,most én si föltöltekeztem!Áldott,békés ,örömteljes karácsonyt kivánunk nektek!
VálaszTörlés