Turmezei Erzsébet:Csodát virágzik a jelen (részlet) "Csodálatos!" Teveled járni, Álljon utamba gátnak bármi…. Erődnek hittel kaput tárni, és új csodákra várni jó. Mert neked új csodáid vannak. Néha észrevétlen suhannak… s nincsen látó szeme, csak annak, aki meglátja a csodát. Látó szem! Ámuló tekintet! Segíts, Uram, meglátni mindet, mint a harmattal telehintett réten csillogó cseppeket!... Csodádat körülöttem, bennem segíts boldogan észrevennem, hogy az ének ujjongva zengjen, és dicsérje irgalmadat!

2010. december 26., vasárnap

Most találkoztunk

először ezzel a szinesbőrű testvérrel, egy kedves családnál, akikhez elmentünk "kántálni"...és olyan szívvel-lélekkel tudtuk együtt énekelni a Csendes éjt...ő angolul, mi magyarul...
Mennyivel másképp énekelt ő, mint mi...jobban beleélte magát?! vagy csak jobban ki tudta fejezni azt amit érez?!...mindenképp élmény volt látni és hallani...élmény volt együtt énekelni...


Másik kántálással kapcsolatos élmény: Nimród fiunk nagyon felbuzdult, hogy az itteni fiatalokkal is elmenjenek énekelni...itt nem szokás, de Nimród kapott ízelítőt belőle már Udvarhelyen, és azért karácsony estén a nagy családdal Ártándon megénekeljük a szomszédokat...
Sikerült is beszervezni néhány lelkes fiatalt és elindultak...én is örömmel vártam őket...
Hallom egyszer, hogy motoszkálás, suttogás van az udvaron...na, mondom, megérkeztek...hamar töltögetem ki a meleg teát, gyertyát gyújtok...indulni akarok, hogy szóljak a páromnak is, aki közben elszundított...közben felcsendül az ének: "Magasztaljuk Istenünket..." egész kisgyermekkoromban, nagytatámmal ezzel az énekkel jártuk végig Perecsen utcáin, hogy a rokonokat megénekeljük...(szép gyermekkori emlékek...)
Egyből bevillan, hogy az én gyerekeim, az itteni fiatalok nem ismerik ezt az éneket...mikor tanulták meg?!!!...ekkor ismertem fel a perecseni rokonok hangját...Igen, Perecsenből eljöttek kántálni...Voltak Ártándon is, anyukáméknál, aztán az öcséméknél Biharkeresztesen és mindnyájan együtt eljöttek hozzánk is...Szép kis "énekkar" állt össze...Csodálatos volt az éneklés...a meglepetés, az együttlét...a SZERETET ami idehozta őket, hogy örömet szerezzenek...Jól esett, köszönjük:) Az Úrnak is, hisz Ő adta az indittatást, hogy így is emlékezzenek meg rólunk...


Miután elköszöntek odatettem még egy adag teát főni...és már érkeztek is a fiatalok...:))) Szééép volt:)))
Nagyooon szépek a karácsonyi énekek:) az éneklő fiatalok (és idősebb "fiatalok"...) akik szívből tudnak énekelni...akik időt, fáradtságot nem kímélve igyekeznek másoknak örömet szerezni...:)


További szép ünneplést:)))

3 megjegyzés:

  1. nagyon szerettem volna ott lenni.

    VálaszTörlés
  2. Miskolc nincs nagyon messze Debrecentől, úgy, hogy szeretettel várunk, ha el is múlt karácsony...legalább megismerkedhetünk:)))

    VálaszTörlés
  3. milyen jó neked hogy olyan közell laknak a rokonok:))

    VálaszTörlés