Ezt a mondatodat pedig nagyon-nagyon mélyen elrejtem magamban és csak akkor emlékeztetem magam rá, mikor egyedül-csendben gondolkodhatom...:"Mindaz pedig, ami fáj és bánt, gazdagítson meg."...szép gondolat...jellemző rád:)))
Amit a képeslapon németül ír, nem egésszen értem (hiába próbált annakidején a némettanárnőnk annnyi német szót belénkgyúrni...:)szóval...az én értelmezésem szerint: "Köszönöm neked, Uram. Te vagy az egyetlen aki ...???...Te hallgatsz sokáig, amíg én meghallom."(?!?) Jó lenne ha lefordítnád nekem...(a gugel sem bizonyult elég segítségnek)
Annyira jól esett a kedvességed, hogy ki kellett találnom valamit amivel viszonozhatnám...Arra gondoltam, hogy a kis fokföldi ibolyádnak "szerzek egy társat..."...Amint látod, az én kicsikémről máris letéptem két kis levélkét, hogy meggyökereztessem...Általában hamar meggyökerezik, és akkor majd cserépbe ültetem, ápolni és gondozni fogom amíg majd...nagyon remélem, egyszer átutazóban beugrottok hozzánk és akkor átadom...:))) Ugye megígéred, hogy legközelebb ha erre jártok-nemsokára-bejöttök hozzánk?...nagyon-nagyon szeretnék találkozni veled-veletek:)))
Addig is puszillak és nagyon köszönöm:)))
Van már sötétlila, kicsit világosabb lila és fehér fokföldi ibolyám. Pont ilyen színű még nincs (de ha lenne se bánnám...), úgy hogy köszönöm, nevelgesd nekem, talán egyszer átvehetem.
VálaszTörlésÉn így fordítanám az írást: "Köszönöm Istenem, Te vagy az egyetlen, aki hagyja, hogy kibeszéljem magam. Addig hallgatsz, míg elkezdek odafigyelni."
A levelemből idézett mondat pedig talán az egyetlen, amit azt hiszem, valamilyen formában elég sokaknak leírtam, lévén, hogy csak azt tudom mondani, amim magamnak is megvan, amit átéltem, megtapasztaltam...
de aranyos vagy:)))
VálaszTörlésA "mindaz" kezdetű mondatot én is köszönöm, nemcsak mára.
VálaszTörlés