Turmezei Erzsébet:Csodát virágzik a jelen (részlet)
"Csodálatos!" Teveled járni,
Álljon utamba gátnak bármi….
Erődnek hittel kaput tárni,
és új csodákra várni jó.
Mert neked új csodáid vannak.
Néha észrevétlen suhannak…
s nincsen látó szeme, csak annak,
aki meglátja a csodát.
Látó szem! Ámuló tekintet!
Segíts, Uram, meglátni mindet,
mint a harmattal telehintett
réten csillogó cseppeket!...
Csodádat körülöttem, bennem
segíts boldogan észrevennem,
hogy az ének ujjongva zengjen,
és dicsérje irgalmadat!
2012. február 14., kedd
illatok...:)
Néhány napja igazi tavasz-illat lengedez a szobánkban...A kinti fagyos téli hidegből bejőve, jól esik ez a melegséget árasztó bájos illat...
Vasárnap délután a Krisztus-illat áradt szét szívemben az igehirdetés nyomán, és az volt a kívánságom, bár rólam is érződne a munkahelyemen, szűkebb-tágabb környezetemben...azt tapasztalom, hogy a sivár "nagyvilág" őszintén szomjazik az igazi Krisztus-illatra...
A következő néhány sor pedig még egy másféle illatról szól...ez is jó, hogy megtapasztalhatom...érezhetem:)))
"Ha a közeledben van, akit szeretsz, mintha melegebb lenne a levegő. A tárgyak mosolyogni kezdenek, a szoba ismerősebb lesz, mintha az illat is megváltozna körülötted, ha a közeledben van, aki számodra kedves. Ez az összetéveszthetetlen jelenlét-érzet, amikor az idegenség hirtelen ismerőssé válik, amikor meghitté varázsolódik a környezeted - a szeretet biztos jele."
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése