Turmezei Erzsébet:Csodát virágzik a jelen (részlet) "Csodálatos!" Teveled járni, Álljon utamba gátnak bármi…. Erődnek hittel kaput tárni, és új csodákra várni jó. Mert neked új csodáid vannak. Néha észrevétlen suhannak… s nincsen látó szeme, csak annak, aki meglátja a csodát. Látó szem! Ámuló tekintet! Segíts, Uram, meglátni mindet, mint a harmattal telehintett réten csillogó cseppeket!... Csodádat körülöttem, bennem segíts boldogan észrevennem, hogy az ének ujjongva zengjen, és dicsérje irgalmadat!

2014. december 21., vasárnap

21.

 Tegnap este Pintér Béla Koncerten voltunk:)  



Jó volt együtt:) énekelni sok ismerős éneket...Most egyet töltök ide fel, ami ma is bennem van....

1.                  Kicsi gyermekként úgy vártuk a karácsonyt,
A sok ajándékot, amit kaptunk,
S nem értettük igazán, hogy a legszebb ajándékot
Egy gyermek hozta el ezen az éjszakán.

Refr.: Érettünk áldozta életét, érettünk hordta súlyos keresztjét,
Ő od’adott mindent, mit adni tudott, az embernek célt mutatott.

2.                  Hogy az évek teltek jobban értettük,
Hogy mit jelent nekünk ez az ajándék,
Hogy az Isten Fia szenvedett és megfeszíttetett,
Mert szeretett, mert szeretett. Refr.

Most már értem én is miért élek, már nem félek, átadom egész életem,
A szavak az ajkamon, örömöm, bánatom, mindenem az Övé! Az Övé!
Hisz érettem áldozta életét! Érettem hordta súlyos keresztjét,
Ő od’adott mindent, mit adni tudott, és nekem is célt mutatott!
Nekem is célt mutatott!

1 megjegyzés: