ilyen is van...Áronnak nagy élmény volt...
Tags: | Edit Tags
Wednesday December 5, 2007 - 12:50pm (PST) Edit | Delete | Permanent Link | 0 Comments
Tudom, hogy vannak akik azt az elvet vallják, hogy nem kell "Mikulás" meg "Angyalmesékkel" hitegetni gyermekeinket, mert aztán mikor megtudják a valóságot, akkor azt majd úgy fogják megélni, hogy hazudtunk nekik...Én ezekkel is egyetértek...De én személy szerint nagyon örülök, hogy gyermekként részese lehettem mindannak a titokzatosságnak, meseszerű varázslatnak ami a mikulás és angyal-járás körül volt...Talán alaptermészetemnél fogva már olyan tipus vagyok, aki szeretem a sejtelmes titkokat, meglepetéseket...Én a gyermekeimnek is bepillantást engedtem ebbe a mesevilágba, de soha nem estem túlzásokba (nem mondtam olyat, hogy a kéményen keresztül jön le a mikulás...) Azt mondtam, már napokkal azelőtt, hogy a mikulás figyeli őket, hogy viselkednek (és ezzel nem hazudtam, mert figyeltem őket...) De ahogy nőttek és kezdtek rájönni, hogy ki van a mikulás-ruhában, akkor se nem tagadtam, de se nem tártam fel egyből a titkot, hanem próbáltam őket rávezetni, hogy lehetetlenség lenne egyetlen öreg mikulásbácsinak bejárni egy éjszaka alatt az egész világ gyermekeit...minden gyereknek megvan a maga mikulása...aztán arra is, hogy ha mi vagyunk azok akik meglepjük őket,ez még nem jelenti azt, hogy akkor nincsenek is mikulások, de igenis vannak, csak egy kicsit másmilyenek mint a képeskönyvekben ahogy le vannak rajzolva...Végülis, valahogy úgy fogták fel, hogy anyáék mikulásdit játszanak, és ők is belementek a játékba...azóta is élvezik a játékot még a nagyok is, és egyáltalán nem volt számukra drasztikus a felismerés, hogy mégsem igazi mese a mese...
A karácsonyi angyallal kapcsolatban is elmagyaráztam, mikor már nyiladozott az értelmük, hogy az angyal nem hozhat az égből karácsonyfát, meg ajándékokat...de ANGYALOK VANNAK és az angyalaink azok amelyek odasúgják nekünk, hogy kinek-mivel szerezhetünk örömet, hogyan fejezhetjük ki legjobban a szeretetünket,minket használnak fel arra, hogy egymásnak kellemes meglepetéseket szerezzünk...szóval mi vagyunk azok akik angyalkodunk...és Áron is attól fogva, hogy ezt így tudja, ő is angyalkodni akar...
Én nem állítom, hogy ahogy én gyakoroltam az feltétlenül követendő példa, de az megnyugtat, hogy ez semmi rossz gondolatot nem váltott ki a gyerekeimnél, sőt élvezték és élvezik a játék varázsát...
Így hát sejtelmes és titokzatos várakozással nézünk a holnap este elébe ( nálunk 5.én este szokott megérkezni a mikulás) és reménykedem, hátha az én csizmámban is lesz valami...
Nektek is örömteli mikulásjárást kívánok!!!
A karácsonyi angyallal kapcsolatban is elmagyaráztam, mikor már nyiladozott az értelmük, hogy az angyal nem hozhat az égből karácsonyfát, meg ajándékokat...de ANGYALOK VANNAK és az angyalaink azok amelyek odasúgják nekünk, hogy kinek-mivel szerezhetünk örömet, hogyan fejezhetjük ki legjobban a szeretetünket,minket használnak fel arra, hogy egymásnak kellemes meglepetéseket szerezzünk...szóval mi vagyunk azok akik angyalkodunk...és Áron is attól fogva, hogy ezt így tudja, ő is angyalkodni akar...
Én nem állítom, hogy ahogy én gyakoroltam az feltétlenül követendő példa, de az megnyugtat, hogy ez semmi rossz gondolatot nem váltott ki a gyerekeimnél, sőt élvezték és élvezik a játék varázsát...
Így hát sejtelmes és titokzatos várakozással nézünk a holnap este elébe ( nálunk 5.én este szokott megérkezni a mikulás) és reménykedem, hátha az én csizmámban is lesz valami...
Nektek is örömteli mikulásjárást kívánok!!!
Tags: | Edit Tags
Tuesday December 4, 2007 - 01:33pm (PST) Edit | Delete | Permanent Link | 6 Comments
Ez volt a témája a szombati DEBRECENI NŐI KONFERENCIÁnak...
Áldott alkalom volt...Először arról hallhattunk egy tanítást, hogy Istennek szüksége van ránk, NŐKre, hogy szolgáljunk NEKI...Megtudtam, hogy a Debreceni gyülekezet úgy alakult 1891-ben, hogy 2 fiatalasszony bejöttek Derecskéről Debrecenbe a piacra, és ott bizonyságot tettek és egy bizonyos Tóth Istvánné meghívta őket a házukba, majd megtért általuk, és ő általa majd mások is megtértek...Íme, milyen nagy szolgálatot végezhetnek a nők...
Néhány kérdés (amit feltettünk magunknak):
-Ki hívott el a szolgálatra?
-Csakugyan akarunk-e szolgálni?
-Csakugyan ISTENNEK akarunk-e szolgálni?
-Mi képesít minket a szolgálatra?
Szolgálatunk 4 súlypontja:
-Család
-Munkahely
-Körülöttünk élő világ
-Gyülekezet
"A Krisztus Gyülekezetében nincs hely nézők számára..."
"Lehet szolgálni követés nélkül (!!!), de Krisztust követni nem lehet szolgálat nélkül"...
Aztán csoportbeszélgetések voltak, ahol gyakorlatilag szó került arról, hogy ki mivel szolgál a gyülekezetben ( a mi csoportunk az "egyéb" kategória volt...a többi ilyen mellett mint: vendéglátás, bátorítás, diakónia, adakozás, beteglátogatás,imádság...) Persze mindenki részt vállalhat mindegyikből de van akinek kimondott ajándékai vannak bizonyos területen...
Aztán a csopotbeszélgetésen sok mindenre "fény derült", és a tv.nők megtalálták a"nekem-való" újabb szolgálatot: a gyermekmunkában...én eléggé szabadkoztam, hogy itt vannak elegen, de azt mondták, hogy ez nem így van (sok a gyerek is )...Legalább lesz alkalmam tanulni tőlük...
Volt még egy kis ADVENTI HANGULAT is,és elgondolkozhattunk azon, hogyan készülünk mi az ünnepre...Hallhattunk arról is, hogyan készítette elő Isten Jézus érkezését...
Mi pedig:-tisztítsuk meg szívünket
- figyeljünk kapcsolatainkra (sokszor olyan sok elfoglaltságunk van, hogy megfeledkezünk azokról akikért csináljuk...)
-nézzünk körül tiszta szívvel (az aggodalmainkat változtassuk imádsággá...)
- legyünk HÁLÁSAK és Reménykedjünk
Szeretet-vendégséggel fejeződött be az alkalom...
Számomra ez az imádság nagyon sokat-mondó volt, ezért lejegyzem:
Áldott alkalom volt...Először arról hallhattunk egy tanítást, hogy Istennek szüksége van ránk, NŐKre, hogy szolgáljunk NEKI...Megtudtam, hogy a Debreceni gyülekezet úgy alakult 1891-ben, hogy 2 fiatalasszony bejöttek Derecskéről Debrecenbe a piacra, és ott bizonyságot tettek és egy bizonyos Tóth Istvánné meghívta őket a házukba, majd megtért általuk, és ő általa majd mások is megtértek...Íme, milyen nagy szolgálatot végezhetnek a nők...
Néhány kérdés (amit feltettünk magunknak):
-Ki hívott el a szolgálatra?
-Csakugyan akarunk-e szolgálni?
-Csakugyan ISTENNEK akarunk-e szolgálni?
-Mi képesít minket a szolgálatra?
Szolgálatunk 4 súlypontja:
-Család
-Munkahely
-Körülöttünk élő világ
-Gyülekezet
"A Krisztus Gyülekezetében nincs hely nézők számára..."
"Lehet szolgálni követés nélkül (!!!), de Krisztust követni nem lehet szolgálat nélkül"...
Aztán csoportbeszélgetések voltak, ahol gyakorlatilag szó került arról, hogy ki mivel szolgál a gyülekezetben ( a mi csoportunk az "egyéb" kategória volt...a többi ilyen mellett mint: vendéglátás, bátorítás, diakónia, adakozás, beteglátogatás,imádság...) Persze mindenki részt vállalhat mindegyikből de van akinek kimondott ajándékai vannak bizonyos területen...
Aztán a csopotbeszélgetésen sok mindenre "fény derült", és a tv.nők megtalálták a"nekem-való" újabb szolgálatot: a gyermekmunkában...én eléggé szabadkoztam, hogy itt vannak elegen, de azt mondták, hogy ez nem így van (sok a gyerek is )...Legalább lesz alkalmam tanulni tőlük...
Volt még egy kis ADVENTI HANGULAT is,és elgondolkozhattunk azon, hogyan készülünk mi az ünnepre...Hallhattunk arról is, hogyan készítette elő Isten Jézus érkezését...
Mi pedig:-tisztítsuk meg szívünket
- figyeljünk kapcsolatainkra (sokszor olyan sok elfoglaltságunk van, hogy megfeledkezünk azokról akikért csináljuk...)
-nézzünk körül tiszta szívvel (az aggodalmainkat változtassuk imádsággá...)
- legyünk HÁLÁSAK és Reménykedjünk
Szeretet-vendégséggel fejeződött be az alkalom...
Számomra ez az imádság nagyon sokat-mondó volt, ezért lejegyzem:
Uram, itt vagyok Előtted,
Magam neked szentelem:
használj föl, amire akarsz,
eszközödként bánj velem!
Bár nincs bennem semmi érték,
csak az, amit adsz nekem,
add, hogy szemeddel nézzek
s értékeljek szüntelen:
amit Te nem veszel észre, én se bánjam,
de amit Te értékelsz, azt nagynak lássam!
Magam neked szentelem:
használj föl, amire akarsz,
eszközödként bánj velem!
Bár nincs bennem semmi érték,
csak az, amit adsz nekem,
add, hogy szemeddel nézzek
s értékeljek szüntelen:
amit Te nem veszel észre, én se bánjam,
de amit Te értékelsz, azt nagynak lássam!
Tags: | Edit Tags
Monday December 3, 2007 - 03:57am (PST) Edit | Delete | Permanent Link | 1 Comment
Túrmezei Erzsébet:
Adventi ház
Ádventi házunk van, sokablakos.
Minden este nyitunk egy ablakot.
Benn melegen kis fehér gyertya lángol,
és árad a fény minden ablakából.
Kis ablakokkal versenyt fénylenek
csodába bámuló gyermekszemek.
Ablaktábláin biztató írás:
eljő a mennyekből a Messiás.
S a nevét nevezik Csodálatosnak.
És fölemeli, akit megtaposnak.
És a békesség Fejedelme lesz:
szabadulást hoz, életet szerez.
Telnek a percek, múlnak a napok,
sorra kinyílnak mind az ablakok.
Ahány kis ablak, annyi szent ígéret.
Hívnak, biztatnak, csudákat beszélnek.
Mi áhítattal álljuk mind körül.
A ház sugárzik, és a szív örül.
Fehér falára festve sok gyerek.
Mind Betlehem felé igyekszenek.
Havas fenyő közt, ki gyalog, ki szánon,
kéz a kézbe', hogy kis kezük ne fázzon.
Sietve mennek mint a pásztorok.
Piros orcájuk bízva mosolyog.
De én egy másikat is ismerek.
Nem ilyen derűs, nem ilyen meleg.
Van-e gondom sok sötét ablakára?
Hiszen itt a karácsony nemsokára.
Nyitom-e sorra mindenegy napon
Krisztusra váró lélekablakom?
Mert az a lelkem is: ádventi ház.
És ha elalszik, hogyha nem vigyáz,
olyan sötét lesz majd karácsony-estén,
a fényt, vigaszt hiába is keresném.
Ha majd minden szem, minden szív ragyog,
akkor siratnám, hogy sötét vagyok.
táruljatok, örömre nyíljatok!
Ne legyen egy se zord, ne egy se zárva.
Ragyogjon mind a Messiásra várva!
Sötét ádventi ház, sokablakos!
Minden este nyíljék egy ablakod!
A mi ADVENTI HÁZUNKnak minden ablakában egy kis angyalkás-matrica van a hátoldalán egy-egy igeverssel...miután az igeverset közösen elmondtuk néhányszor, azután kapják meg a napi csoki-adagjukat (a csokis-adventi-kalendáriumból, ami az üzletben kapható )...csak azért, hogy ne csak az édességet várják minden nap, hanem lelkiekben is tankoljunk egy-egy igei-üzenetet (igyekszünk kivülről megtanulni:))) Így várjuk mi a karácsonyt....
Tags: | Edit Tags
Saturday December 1, 2007 - 02:19am (PST) Edit | Delete | Permanent Link | 4 Comments
Nem akarok ünneprontó lenni, hogy így advent táján egy kis kukaccal hozakodok elő, de most találtuk az ötletet az Áron Suli Tappancs-ában, és gyorsan ki is próbáltuk (némi változtatással )
Ajánlom Pálmának, ha már ilyen szakácskodó kedvében van, ezt még sütni sem kell...a legkissebbek is kipróbálhatják: piskóta-karikákat (vagy kerek kekszet ) gyümölcsízzel ( vagy pudinggal, mogyorókrémmel...) összeragasztgatunk...a lábacskákat narancs-szeletekből készítgettük ( de lehet bármiből, pl. gumicukorkából is - én gyümölcsből egészségesebbnek találtam...), végül a tetejét tejszínhabbal díszítettük, a szemek és a csápjai mazsolából vannak...
Jó étvágyat hozzá!!!
Amúgy pedig a kukac-ra úgy is gondolhatunk, mint ebben a versben is van (idézek...):
"A csúnya hernyó is milyen művész
Mikor lepkévé álmodja magát a bábban..."
Ilyenkor télen nem látjuk a lepkéket, a rügyeket, a virág-bimbókat...de tudjuk, hogy ott vannak...és tavasszal ismét előjönnek...És hiszem, hogy Isten is a gyönyörű pillangót látja már addig is bennünk, amíg a bábban formálódunk...Milyen jó ezt tudni:)))
Ajánlom Pálmának, ha már ilyen szakácskodó kedvében van, ezt még sütni sem kell...a legkissebbek is kipróbálhatják: piskóta-karikákat (vagy kerek kekszet ) gyümölcsízzel ( vagy pudinggal, mogyorókrémmel...) összeragasztgatunk...a lábacskákat narancs-szeletekből készítgettük ( de lehet bármiből, pl. gumicukorkából is - én gyümölcsből egészségesebbnek találtam...), végül a tetejét tejszínhabbal díszítettük, a szemek és a csápjai mazsolából vannak...
Jó étvágyat hozzá!!!
Amúgy pedig a kukac-ra úgy is gondolhatunk, mint ebben a versben is van (idézek...):
"A csúnya hernyó is milyen művész
Mikor lepkévé álmodja magát a bábban..."
Ilyenkor télen nem látjuk a lepkéket, a rügyeket, a virág-bimbókat...de tudjuk, hogy ott vannak...és tavasszal ismét előjönnek...És hiszem, hogy Isten is a gyönyörű pillangót látja már addig is bennünk, amíg a bábban formálódunk...Milyen jó ezt tudni:)))
Tags: | Edit Tags
Friday November 30, 2007 - 08:52am (PST) Edit | Delete | Permanent Link | 4 Comments
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése