Ez a kis cserepes virág a konyha-ablakomban virít, s mivel-mint minden háziasszony- időm nagy részét én is a konyhában töltöm, főzés, mosogatás közben is mindig előttem van...több is van belőle, de ez a kedvencem...Namármost, minthogy délelőttönként egyedül vagyok itthon , és nincs kivel beszélgetnem, hát ma délelőtt a virágaimmal beszélgettem, azazhogy inkább ők beszéltek nekem:
- merthogy én azon méltatlankodtam, hogy milyen virág az, amelyik ilyen csodálatosan ragyogó,szemet gyönyörködtető, meg ilyen bájos és kedves, sőt még télen is virágzik ( és megszínesíti a rideg, borongós téli reggeleket...) csak egy hibája van: nincs illata...vagy van mégis ( mint az esőnek, hónak, ködnek, nyárnak, télnek...)csak én nem érzem, mert nem olyan kifinomult a szaglásom?!...
Az én kis virágom pedig szelíden ezt mondta nekem:
- kicsoda vagy te, hogy felülbíráld azt amilyen vagyok: az én ALKOTÓM ilyennek teremtett és én hálás vagyok ezért, azokkal az adottságaimmal szolgálom Őt, amiket tőle kaptam...Ő nem vár el tőlem többet...
- lehet, hogy ha nem ilyen "törékeny cserépedényben" lennék, védett, meleg helyen, hanem kinn a szabadban...jobban "megedződnék" és az illatom is érezhetőbb lenne...de az én ALKOTÓM jobban tudta mi jó nekem, itt tudom legjobban végezni a "dolgom"...
-és TE?!...TE hogy szolgálod ŐT, a te ALKOTÓDAT?!...Milyen a színed, az illatod?!...
Én lehajtottam a fejem és nagyon-de nagyon szégyelltem magam...
Még csak annyit suttogtam az én kis virágomnak: ragyogj...továbbra is ilyen szerényen...hadd gyönyörködhessem benned....
Magam részére pedig azt kérem az én ALKOTÓMtól: segíts, hogy kedves lehessek Előtted és az emberek előtt...szolgáljalak téged hűségesen azzal a kevéssel is amit belém helyeztél...
- merthogy én azon méltatlankodtam, hogy milyen virág az, amelyik ilyen csodálatosan ragyogó,szemet gyönyörködtető, meg ilyen bájos és kedves, sőt még télen is virágzik ( és megszínesíti a rideg, borongós téli reggeleket...) csak egy hibája van: nincs illata...vagy van mégis ( mint az esőnek, hónak, ködnek, nyárnak, télnek...)csak én nem érzem, mert nem olyan kifinomult a szaglásom?!...
Az én kis virágom pedig szelíden ezt mondta nekem:
- kicsoda vagy te, hogy felülbíráld azt amilyen vagyok: az én ALKOTÓM ilyennek teremtett és én hálás vagyok ezért, azokkal az adottságaimmal szolgálom Őt, amiket tőle kaptam...Ő nem vár el tőlem többet...
- lehet, hogy ha nem ilyen "törékeny cserépedényben" lennék, védett, meleg helyen, hanem kinn a szabadban...jobban "megedződnék" és az illatom is érezhetőbb lenne...de az én ALKOTÓM jobban tudta mi jó nekem, itt tudom legjobban végezni a "dolgom"...
-és TE?!...TE hogy szolgálod ŐT, a te ALKOTÓDAT?!...Milyen a színed, az illatod?!...
Én lehajtottam a fejem és nagyon-de nagyon szégyelltem magam...
Még csak annyit suttogtam az én kis virágomnak: ragyogj...továbbra is ilyen szerényen...hadd gyönyörködhessem benned....
Magam részére pedig azt kérem az én ALKOTÓMtól: segíts, hogy kedves lehessek Előtted és az emberek előtt...szolgáljalak téged hűségesen azzal a kevéssel is amit belém helyeztél...
Tags: | Edit Tags
Wednesday November 7, 2007 - 04:02am (PST) Edit | Delete | Permanent Link | 4 Comments
Szeretem ezt a kis női-kört, ezt a kis ima-csoportot...ma is nagyon jó volt...A kánaáni asszony hite volt példaként előttünk...Ugyanazt a kis tanulmányt kezdték el most itt is, amit már Udvarhelyen végigtanulmányoztunk: Isten törődik a nőkkel...úgy tűnik Isten nagyon meg akar nekem tanítni valamiket...
Van egy aranyos idősebb nénike, akinek még nem sikerült megjegyeznie a nevemet, és többször szólított már Mártának ( Magdi helyett )...aztán mondták a többiek, hogy biztos azért, mert úgy illik rám a Márta név...Kérdem, hogy miért:azt mondják..." hát olyan Mártá-s vagy"...
Na ezt fejtse meg valaki...azóta sem megy ki a fejemből...( Márta, ha olvasol, áruld már el nekem is: mitől Márta a Márta...) Ráadásul a sorozatban épp ez a téma következik: "Márta, aki vendégül látta Jézust"...erre pedig természetesen az volt a reakció: "nahát, itt van Márta-ez pont neked való..."
Így most jövő alkalomra, nekem kell készülnöm...de ez azért is érdekes, mert Udvarhelyen is ebből a témából kellett készülnöm annakidején...Most tényleg azon gondolkodom azóta, hogy valamire nagyon oda-akarja Isten a figyelmemet írányítni, amit még nem tanultam meg...
Valószínűleg azt kell elsősorban megtanuljam, hogy ne legyek annyira "Márta", inkább legyek "Mária", még akkor is ha "Magdi" vagyok...
Ez nem is olyan könnyű mindig, mint amilyennek tűnik...Az Úr segítsen ebben!
Van egy aranyos idősebb nénike, akinek még nem sikerült megjegyeznie a nevemet, és többször szólított már Mártának ( Magdi helyett )...aztán mondták a többiek, hogy biztos azért, mert úgy illik rám a Márta név...Kérdem, hogy miért:azt mondják..." hát olyan Mártá-s vagy"...
Így most jövő alkalomra, nekem kell készülnöm...de ez azért is érdekes, mert Udvarhelyen is ebből a témából kellett készülnöm annakidején...Most tényleg azon gondolkodom azóta, hogy valamire nagyon oda-akarja Isten a figyelmemet írányítni, amit még nem tanultam meg...
Valószínűleg azt kell elsősorban megtanuljam, hogy ne legyek annyira "Márta", inkább legyek "Mária", még akkor is ha "Magdi" vagyok...
Tags: | Edit Tags
Tuesday November 6, 2007 - 10:26am (PST) Edit | Delete | Permanent Link | 5 Comments
Abigélem, szegénykém, így érkezett ma este haza a suliból...későig volt ma órája (délután is), és azt mondta ilyen hideg van kinn
Tags: | Edit Tags
Monday November 5, 2007 - 02:54pm (PST) Edit | Delete | Permanent Link | 3 Comments
Boldog vagyok - nem azért, mert könnyű az élet, hanem mert Isten jelenlétében vagyok.
Boldog vagyok - nem azért, mert eltűnt a szívfájdalom és nincs többé próba, hanem mert korábban Isten szolgája voltam, de most imádójává formált át.
Boldog vagyok - nem azért, mert erős lettem, hanem azért, mert az Úr lesz egyre inkább az erőm.
Boldog vagyok - nem azért, mert látom Isten útját és időzítését, hanem mert teljes bizalmamat belé vetem. ( Linda Dillow: Áldások könyve )
Boldog vagyok - hogy végre megvásárolhattam ezt a könyvet ( már rég szerettem volna ), és
Boldog vagyok - hogy nagyon sok "áldásra" találtam benne, és
Boldog vagyok - mert ezekkel a "vallomásokkal" az én szívem is együtt dobban
Boldog vagyok - mert Isten kezében van az életem...
Boldog vagyok - nem azért, mert eltűnt a szívfájdalom és nincs többé próba, hanem mert korábban Isten szolgája voltam, de most imádójává formált át.
Boldog vagyok - nem azért, mert erős lettem, hanem azért, mert az Úr lesz egyre inkább az erőm.
Boldog vagyok - nem azért, mert látom Isten útját és időzítését, hanem mert teljes bizalmamat belé vetem. ( Linda Dillow: Áldások könyve )
Boldog vagyok - hogy végre megvásárolhattam ezt a könyvet ( már rég szerettem volna ), és
Boldog vagyok - hogy nagyon sok "áldásra" találtam benne, és
Boldog vagyok - mert ezekkel a "vallomásokkal" az én szívem is együtt dobban
Boldog vagyok - mert Isten kezében van az életem...
Tags: | Edit Tags
Monday November 5, 2007 - 01:24pm (PST) Edit | Delete | Permanent Link | 0 Comments
Tags: | Edit Tags
Monday November 5, 2007 - 11:15am (PST) Edit | Delete | Permanent Link | 2 Comments





Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése